Parvovírusos bélgyulladás
Kezdőlap » Szolgáltatások » Teljeskörű belgyógyászati ellátás » Parvovírusos bélgyulladás
Belgyógyászati tudástár
A kutyatulajdonosok által rettegett parvovírus okozta vérzéses bélgyulladással főleg 8 hetes – 6 hónapos korú kölykök esetében találkozhatunk, de idősebb oltatlan állatok is fertőződhetnek a kórokozóval. Nagytestű, nagy növekedési erélyű fajták kölykeiben – rottweiler, dobermann, labrador, staffordshire terrier, németjuhász – általában súlyosabb formában jelentkezik a fertőzés. A szájon keresztüli felvételt követően a vírus a szervezet gyorsan osztódó szöveteit támadja meg: a nyirokszöveteket, a bélbolyhok sejtjeit és a csontvelőt. A fertőződést követő 3-4. naptól ürül a kórokozó az állat bélsarával.
A vírus nagy fertőzőképességű, és a környezetbe kerülve hosszú ideig túlél; textíliákon, padozaton, talajban akár hónapokig is életképes. Hagyományos tisztítószerekkel szemben ellenálló, 1:30 arányban higított háztartási hypo esetén is csak 10 perc kontaktidő után pusztítható el a kórokozó.
Tünetek
5-10 napos lappangási periódus után mutatkoznak a fertőzés tipikus tünetei. Hirtelen jelentkező levertség, étvágytalanság, és láz mellett súlyos hányás és profúz, bűzös, vízszerű hasmenés alakul ki, mely később véressé válik.
A hányás és hasmenés okozta folyadékvesztés következtében az állatok erősen kiszáradhatnak, nyálkahártyájuk a vérveszteség miatt sápadtabbá válhat. A bél gyulladása erős hasi fájdalommal jár, fokozódhat a perisztaltika, a belek hangosan kortyoghatnak. A normál esetben a bélben lakó baktériumok a bélfal sérülésein keresztül a véráramba juthatnak, és szeptikémia alakulhat ki. A parvo vírus mellett előforduló egyéb bélrendszeri fertőzések (coronavírus, bélférgesség, protozoonok, baktériumok) tovább rontják a betegség prognózisát.
Diagnózis
A betegség diagnosztizálása a kórelőzmény, a klinikai tünetek és bélsárból végzett vírus-antigéntesztek alapján történik. A betegség következtében felborult elektrolit-háztartást, a fehérvérsejtek számát és így a védekezőképesség mértékét vérvizsgálattal tudjuk felmérni. Ez további információkkal szolgál számunkra az állat vércukorszintjéről, fehérjevesztéséről, máj és vesefunkciójáról is.
Kezelés
Ugyan magas mortalitású betegségről van szó, idejében elkezdett, intenzív kórházi kezeléssel van esély a gyógyulásra. A diagnózist követően több napon keresztül tartó, infúziós terápia mellett intravénás antibiotikumok adására is szükség van, a másodlagosan véráramba jutott bélbaktériumok elpusztítására. A folyadékpótlás mellett a vírus ellen termelt immunglobulint tartalmazó szérum adásával segítjük a fertőzés leküzdését. A kórházi tartózkodás alatt az állatok fájdalomcsillapítókat, hányáscsillapítókat és nyálkahártyavédőket, valamint vitaminkészítményeket és probiotikumokat is kapnak. A hányás mérséklése után, amennyiben az állatok nem kezdenek el maguktól enni, asszisztált táplálást alkalmazunk.
Megelőzés
A betegség kezelésénél jóval egyszerűbb a kórkép megelőzése. Az oltási program kezdetén a kölyökkutyákat egy a parvovírust legyengített formában tartalmazó monovalens vakcinával oltjuk, majd 2 hetes időközönként 2 alkalommal egyéb kutyabetegségek elleni védelmet biztosító kombinált oltóanyagokkal erősítjük meg a kiskutyák védekezőképességét. Fontos, hogy az oltatlan/második kombinált oltással még nem rendelkező kutyákat ne vigyük közösségbe, más kutyákkal, illetve azok bélsarával ne érintkezzenek.