Szívférgesség és bőrférgesség (Dirofilaria immitis, Dirofilaria repens)

szívférges és bőrférges kutyák száma évről évre egyre magasabb Magyarországon.

A fertőzött állatok számának növekedésével párhuzamosan az emberi esetek száma is emelkedik. A kutyákban a Dirofilaria repens (bőrférgesség) fertőzöttség egyes tanulmányok szerint országos szinten 18%-os, de egyes területeken eléri a 30%-ot is. A Dirofilaria immitis (szívférgesség) fertőzöttség már egyes területeken eléri az 5-6%-ot.

Előfordulás

A szív- és bőrférgesség általánosan elterjedt a szubtrópusi országokban. Hazánkban 1998-ban írták le az első bőrférges, míg 2009-ben az első autochton (a kutya itthon fertőződött, soha sem hagyta el az országhatárt) szívférges esetet. A klimatikus változások, a fertőzött köztigazda szúnyogok terjedése, a fertőzött állatokkal történő utazás (turizmus) következtében hazánkban az esetek száma rohamosan növekszik, és egyre gyakrabban diagnosztizálják emberekben is a fertőzést. Kutyán kívül görényben és macskában is kimutatták, de bennük a fertőzés általában nem okoz súlyos tüneteket. A betegség fenntartásában szerepet játszanak a vadon élő ragadozók is, elsősorban a rókák.

Bőrférgesség

A bőrférgességet a Dirofilaria repens nevű fonálféreg okozza, mely egy 5-17 cm hosszú, fehér színű féreg.

A parazitát a szúnyog terjeszti, mely a vér szívása során veszi fel a fertőzött szerveztből a mikrofilariákat. A felvett lárva a szúnyogban átalakul, majd a következő vérszívás alkalmával az átalakult alakot „beoltja” a következő állatba. A bekerülő lárvák a bőr alatti kötőszövetben vándorolnak, és általában nem távolodnak el messzire a csípés helyétől. A fertőzést követő 6-8 hónap alatt válnak ivaréretté, és megkezdik a mikrofilariák termelését. Ezeket veszik fel a szúnyogok, és a körforgás kezdődik előröl. A kifejlett férgek akár 2-3 évig is életképesek maradnak.

Bőrférgesség klinikuma

Gyakran tünetmentes a fertőzöttség, vagy csak a bőrre korlátozódó tünetek figyelhetők meg. Bőr alatti csomók, viszketegség, a bőr kipirulása, súlyosabb esetben gyulladása figyelhető meg. Ezen kívül a vérben keringő, nagy számú fejlődési alak (mikrofilaria) okozhat egyéb problémát is. Összefüggésbe hozták vörösvérsejt-károsodással, az erekben az elhalt mikrofilariákból kialakuló embolus („rögök”) okozta érelzáródásokkal, máj, vese, szívizomgyulladással.

Szívférgesség

Szívférgességet a Dirofilaria immitis nevű fonálféreg okozza, mely egy 12-30 cm hosszú, fehér színű féreg.

A parazitát a szúnyog terjeszti, mely vérszívása során veszi fel a fertőzött szervezetből a mikrofilariákat. A felvett lárva a szúnyogban átalakul, majd a következő vérszívás alkalmával az átalakult alakot „beoltja” a következő állatba. A bekerülő lárvák nagy távolságokat tesznek meg a bőr alatt kötőszövetben, az izomrostok között fokozatosan haladva a mellkasi erek felé.

A bekerülő lárvák kb. a 3. hónapban érik el a mellüreget, illetve a vénás keringéssel a jobb szívfelet, és az oda térő nagy ereket. Itt megtelepednek, ivaréretté válnak, és a fertőződést követő 6-9 hónap múlva elkezdik a mikrofiláriák ürítését. Ezeket veszik fel a szúnyogok, és a körforgás kezdődik előröl. A kifejlett férgek akár 7 évig is életképesek maradnak.

Szívférgesség klinikuma

A szívférgesség jellemzően egy krónikus betegség. Sokszor hónapokig, évekig tünetmentes, vagy csak nagyon enyhe, fokozatosan súlyosbodó tüneteket lehet tapasztalni a fertőzött állaton. Kezdetben köhögés, majd fokozódó nehezített légzés, gyengeség, terhelésre ájulás jelentkezhet. Később a romló jobbszívfél-elégtelenség következtében hasi folyadékgyülem és a végtagok ödémája jelentkezik. A szívférgek a légző és keringési rendszerre kifejtett súlyos hatásuk (tüdő ereinek gyulladása, elzáródása, jobbszívfél-elégtelenség) mellett egyéb szerveket is károsítanak. Ebben nem csak a kifejlett férgek, hanem a vérben keringő fejlődési alakok, mikrofiláriák is részt vesznek. Elsősorban máj-, és vesekárosodás, illetve a fiatal alakok más szervekbe történő, véletlenszerű elsodródása következtében kialakuló elváltozások (pl.: szemben, központi idegrendszerben) jellemzőek.

A fertőzés megállapítása

A szív-,  és bőrférgességet legegyszerűbben vérvizsgálattal lehet kimutatni.

Mikroszkópos vizsgálattal natív és egy speciális festési eljárással (Knott-teszt) elkészített kenetet vizsgálunk. Ezen kívül ELISA gyorsteszteket alkalmazunk, melyek a kifejlett nőstény féreg által termelt anyag (antigén) kimutatásán alapulnak. Amennyiben a vizsgálatok pozitív eredményt mutatnak, úgy PCR vizsgálattal erősítjük meg a diagnózist.

Ha a szívférgesség megállapításra kerül, ultrahanggal, röntgennel, részletes laborvizsgálattal stádiumba soroljuk a betegséget, és az alapján kezdjük meg a gyógykezelést.

Zoonózis!

A szív-, és bőrférgességet okozó Dirofilaria repens, illetve Dirofilaria immitis fonálférgek az embert is megfertőzhetik, azaz zoonózist okozó nematódák. A szúnyogban kifejlődő lárva az emberi szervezetbe is bekerülhet, ahol fejlődésnek indul, bár sokszor a nőstény féreg el sem jut az ivarérésig, vagy a mikrofiláriák nem kerülnek a véráramba.

A bőrférgesség (Dirofilaria repens) okozta elváltozás többféle lehet: sokszor a bőr alatti kötőszövetben csomók figyelhetők meg, melyek alkalmanként allergiás, gyulladásos folyamatokhoz társulnak. Az okuláris formánál a férget jellemzően a szemhéjak, vagy a kötőhártya alatt lehet megtalálni, olykor az elváltozás érinti magát a szemet is.

A szívférgesség az úgynevezett pulmonaris dirofilariosisért felelős. A Dirofilari immitis az emberi szervezetben is bejuthat az érrendszerbe, ahol általában elhal a féreg, és már élettelenül jut el a tüdő kisebb ereibe, elzárva azokat. A röntgen vizsgálat során ezek az érintett tüdőrészek könnyen összetéveszthetőek tüdődaganatokkal.

Mivel a szívférgesség és a  bőrférgesség nem bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, az emberi esetek száma nehezen meghatározható. Az Országos Epidemiológiai Központ munkájának köszönhetően egyre több esetről készül feljegyzés.

Gyógykezelés, megelőzés

 Bőrférgesség kezelése egyszerű, nem jár jelentős költséggel, és mellékhatásokkal, míg a szívférgességé nehezebb, kockázatos, nagy odafigyelést igényel és kifejezetten költséges. Megfelelő diagnosztikai vizsgálatok után (labor-, ultrahang-, röntgenvizsgálatok), az állapotnak megfelelő speciális protokollok betartásával érhető el a legnagyobb siker. Rendelőnkben elérhető a szívférgesség komplex terápiája.

Legfontosabb a megelőzés, illetve a fertőzés korai felismerése! A védekezést már 8 hetes kortól el lehet kezdeni. 7 hónapos kortól már nem javasolt szűrővizsgálat elvégzése nélkül prevenciós készítményeket alkalmazni a lehetséges szövődmények miatt.  Amennyiben nem havi rendszerességgel történik a védekezés e paraziták ellen, az újbóli preventív kezelés előtt szűrővizsgákat elvégzése szükséges. A megelőzésre tabletták, rácsepegtetős spot-on készítmények állnak rendelkezésre. Kérd ki orvosaink tanácsát!

Rólunk írták