Szívférgesség és bőrférgesség (Dirofilaria immitis, Dirofilaria repens)

A szívférges és bőrférges kutyák száma évről-évre egyre magasabb Magyarországon.

A fertőzött állatok számának növekedésével párhuzamosan, a humán esetek száma is emelkedik. A kutyákban a dirofilaria repens/bőrférgesség fertőzöttség egy korábbi (2009-es) vizsgálat szerint országos szinten 18%-os,de egyes területeken eléri a 30%-ot is. A dirofilaria immitis/szívférgesség fertőzöttség 1-3% közötti.

Előfordulás:

aedesegyptihighres

A szív-bőrférgesség általánosan elterjedt a szubtrópusi országokban. Hazánkban 1998-ban írták le az első bőrférges, míg 2009-ben az első szívférges autochton (a kutya itthon fertőződött, soha sem hagyta el az országhatárt) esetet. A klimatikus változások, a fertőzött köztigazda szúnyogok terjedése, a fertőzött állatokkal történő utazás (turizmus) következtében hazánkban az esetek száma rohamosan növekszik, és egyre gyakrabban diagnosztizálják emberekben is a fertőzést. Kutyán kívül görényben és macskában is kimutatták, de bennük a fertőzés általában nem okoz súlyos tüneteket. A betegség fenntartásában szerepet játszanak a vadon élő ragadozók is, elsősorban a rókák.

BőrféSzivfrgessgRengeirgesség:

A bőrférgességet a Dirofilaria repens fonálféreg okozza, mely egy 5-17cm hosszú, fehér színű féreg.

A parazitát a szúnyog terjeszti, mely vér szívása során veszi fel a fertőzött állatból a mikrofilariákat. A felvett lárva a szúnyogban átalakul, majd a következő vérszívás alkalmával az átalakult alakot „beoltja”. A bekerülő lárvák a bőr alatti kötőszövetben vándorolnak, és általában nem távolodnak el messzire a csípés helyétől. A fertőzést követő 6-8 hónap alatt válnak ivaréretté, és megkezdik a mikrofilariák termelését. Ezeket veszik fel a szúnyogok, és a körforgás kezdődik előröl. A kifejlett férgek akár 2-3 évig is életképesek maradnak.

Bőrférgesség klinikuma:

Gyakran tünetmentes a fertőzöttség, vagy csak a bőrre korlátozódó tünetek figyelhetők meg. Bőr alatti csomók, viszketegség, a bőr kipirulása, súlyosabb esetben gyulladása figyelhető meg. Ezenkívül a vérben keringő, nagy számú fejlődési alak (mikrofilaria) okozhat gondokat. Összefüggésbe hozták vörösvérsejt-károsodással, az erekben az elhalt mikrofilariákból kialakuló embolus („rögök”) okozta érelzáródásokkal, máj, vese, szívizomgyulladással.

Szívférgesség

Szívférgességet a Dirofilaria immitis fonálféreg okozza, mely egy 12-30cm hosszú, fehér színű féreg.a

A parazitát a szúnyog terjeszti, mely vérszívása során veszi fel a fertőzött állatból a mikrofilariákat. A felvett lárva a szúnyogban átalakul, majd a következő vérszívás alkalmával az átalakult alakot „beoltja”. A bekerülő lárvák nagy távolságokat tesznek meg a bőr alatt kötőszövetben, az izomrostok között fokozatosan haladva a mellkasi erek felé.

A bekerülő lárvák kb. a 3. hónapban érik el a mellüreget, illetve a vénás keringéssel a jobb szívfelet, és az oda térő nagy ereket. Itt megtelepednek, ivaréretté válnak, és a fertőződés követő 6-9 hónap múlva elkezdik a mikrofiláriák ürítését. Ezeket veszik fel a szúnyogok, és a körforgás kezdődik előröl. A kifejlett férgek akár 7 évig is életképesek maradnak.

Szívférgesség klinikuma

A szívférgesség jellemzően egy krónikus betegség, sokszor hónapokig, évekig tünetmentes, vagy csak nagyon enyhe, fokozatosan súlyosbodó tüneteket lehet tapasztalni a fertőzött állaton. Kezdetben köhögés, majd fokozódó nehezített légzés, gyengeség, terhelésre ájulás jelentkezhet. Később a romló jobbszívfél-elégtelenség következtében hasi folyadékgyülem, és a végtagok ödémája jelentkezik. A szívférgek a légző és keringési rendszerre kifejtett súlyos hatásuk (tüdő ereinek gyulladása, elzáródása, jobbszívfél-elégtelenség) mellett egyéb szerveket is károsítanak. Ebben nem csak a kifejlett férgek, hanem a vérben keringő fejlődési alakok, mikrofiláriák is részt vesznek. Elsősorban máj-, vesekárosodás, illetve a fiatal alakok más szervekbe történő, véletlenszerű elsodródása következtében kialakuló elváltozások (pl.: szemben, központi idegrendszerben) jellemzőek.

Szívférgességről animációs videó magyar

Szívférgességről animációs videó angol

A fertőzés megállapítása:

A szív-, bőrférgességet legegyszerűbben vérvizsgálattal lehet kimutatni.

1, Első kör1445336_mben mikroszkóppal natív vérkenetet, és annak negatív eredménye esetén egy speciális festési eljárással (Knott teszt) elkészített kenetet vizsgálunk. Pozitív minta esetén tovább kell vizsgálódni, mivel a szív és a bőrféreg fejlődési alakja (mikrofilaria) nagyon hasonló. Pozitív natív vérkenet videó

2, A két féregfaj elkülönítéséhez szívféreg-ELISA gyorstesztek állnak rendelkezésre, melyek a kifejlett nőstény féreg által termelt anyag (antigén) kimutatásán alapulnak. Amennyiben a teszt negatív, akkor bőrféregről van szó, amennyiben a minta pozitív, úgy egyértelműen nem lehet még kimondani a szívféregességet (előfordulhat fals pozitivitás is), hanem PCR vizsgálat javasolt a biztos diagnózishoz.

3, Amennyiben pozitív lett az szívféreg-Elisa teszt, úgy a PCR vizsgálatot is érdemes megcsinálni, mert a kezelés szempontjából fontos, hogy pontosan melyik féreg van jelen. Az is gyakran előfordul, hogy mindkettő egyaránt megtalálható. A PCR vizsgálattal pontosan el lehet különíteni a féregfajokat.

4, Súlyosabb esetben a szívféreg okozta elváltozások röntgennel is kimutathatóak. Nagyobb féregszám esetén a szívférgek megjelennek a jobb kamrában, ami ultrahanggal is jól látható.

Dirofilaria-fajok közegészségügyi jelentőségetumblr_m06pnf6mZi1r8vrhxo1_1280

A szív és bőrférgességet okozó Dirofilaria repens, illetve Dirofilaria immitis fonálférgek az embert is megfertőzhetik, azaz zoonózist okozó nematódák. A szúnyogban kifejlődő lárva, az emberi szervezetbe is bekerülhet, ahol fejlődésnek indul, bár sokszor a nőstény féreg vagy el sem jut az ivarérésig, allatorvosdirofilaria_xgRi1246456123vagy a mikrofiláriák nem kerülnek a véráramba.

A bőrférgesség, Dirofilaria repens okozta elváltozás többféle lehet: sokszor a bőr alatti kötőszövetben csomók figyelhetők meg, melyek alkalmanként allergiás, gyulladásos folyamatokhoz társulnak; az okuláris formánál a férget jellemzően a szemhéjak, vagy a kötőhártya alatt lehet megtalálni, olykor az elváltozás érinti magát a szemet is.

A szívférgesség az úgynevezett pulmonaris dirofilariosisért felelős. A Dirofilari immitis az emberi szervezetben is bejuthat az érrendszerbe, ahol általában elhal a féreg, és már élettelenül jut el a tüdő kisebb ereibe, elzárva azokat. A röntgen vizsgálat során ezek az érintett tüdőrészek könnyen összetéveszthetőek tüdődaganatokkal.

Mivel a szívférgesség és a  bőrférgesség nem bejelentési kötelezettség alá tartozómaxresdefault betegség, a humán esetek száma nehezen meghatározható. Az Országos Epidemiológiai Központ munkájának köszönhető egyre több esetről készül feljegyzés.

Humán esetekről videó 1.

Humán esetekről videó 2.

Gyógykezelés, megelőzés:

A kifejlett bőrféreg a bőr alatti kötőszövetben eltokolódva helyezkedik el. Jelenleg nincsen olyan engedélyezett gyógyszerkészítmény Magyarországon, melynek indikációja a bőrférgesség terápiája. A kezelés a vérben keringő fejlődési alakok elpusztítására korlátozódik.

A szívférgesség kezelése nem egyszerű, és önmagában is veszélyes dolog. A kezelés hatására elpusztuló férgek a tüdő ereiben elzáródást okoznak, súlyosabb esetben légzési elégtelenség, az állat elpusztulása is lehetséges.

Legfontosabb a megelőzés, illetve a fertőzés korai felismerése!

Megelőzésre használhatók havi rendszerességgel adott spot on készítmények : Stronghold, Advocate; féreghajtók: Milbemax, amelyek a mikrofiláriák, illetve a harmadik, negyedik stádiumú lárvák pusztulását okozzák. Ezen kívül repellens szerek (távol tartó szer rovarok ellen), melyek a fertőzés közvetítő szúnyogok távoltartását szolgálják: pl.: Vectra, Advantix, Ex-spot.

Felhasznált irodalom: Dr. Jacsó Olga A Dirofilaria-fajok hazai elterjedtsége és állatgyógyászati jelentősége, a gyógykezelés tapasztalatai

Hírek, aktualitások

Facebook