Nyulak rendellenes fogállása, fogkopási rendellenességei

Nyulak fogazata

A nyulak metsző- és zápfogai egész életükön át folyamatosan növekednek (elodont fogazat). Mivel a nyulak esetében a zománc a fog egészét beborítja, anatómiai értelemben a teljes fog koronának tekintendő. Az íny feletti, szabad szemmel is látható részét szabad (klinikai) koronának, a csontos fogmeder által körülvett részét rezerv koronának nevezzük.

Élettani fogállás esetén az alsó metszőfogak a felső metszőfogak belső, nyelv felőli oldalán záródnak, hegyük ék alakban kopott, és hasonló szögben íveltek. Ezek a fogak felelősek a táplálék letépéséért, szájüregbe húzásáért. A metszőfogak akár 2-2,5 mm-t is nőhetnek hetente. A boltokban is kapható fogkoptatók rágása során az állkapocs előre-hátra mozgatásával csak ezek a fogak kopnak, ezért használatuk nem javasolt, és az összetételük sem megfelelő.

A zápfogakat (cheekteeth, CT) szabad szemmel a tulajdonosok nagyon ritkán látják. Mivel a felső fogív szélesebb az alsónál, ezért a száj zárt állapotában egyszerre csak az egyik oldal őrlőfogai találkoznak (anisognath állkapocs). A zápfogak felelősek a táplálék őrléséért, ezek a fogak az oldalirányú rágómozgások során kopnak.

A táplálkozás hatása a fogakra

A magvak, pelletek, zöldségek rágása során az állkapocs függőlegesen mozdul el, míg a rostos takarmányok (pl.: széna, fű) fogyasztásakor az állkapocs oldalirányú elmozdulása dominál, ráadásul hosszabb ideig is tart megrágni őket, mely tovább növeli az őrlőfogakra gyakorolt fogkoptató hatásukat.

A füvet vagy zöldtakarmányt nagy arányban fogyasztó nyulak zápfogainak szabad koronáján gyakran jelennek meg barna foltok vagy sávok. Ezek kialakulásának hátterében a növényi részekben található klorofill és porfirin pigmentek állnak.

Nyulak rendellenes fogállása, fogkopási rendellenességei

A nyulak rendellenes fogállásának (malocclusio) számos oka lehet. Holland törpenyulak és kosorrú, lógófülű nyulak (kiváltképp szaténszőrű egyedek) esetében gyakran genetikai hajlam áll a probléma hátterében. A felső állcsont rövidsége miatt a metszőfogak nem megfelelő szögben, vagy egyáltalán nem érintkeznek, nem koptatják egymást, így túlnőnek.

A metszőfogak túlnövése kialakulhat hosszú ideje tartó rácsrágás következményeként is. Az akár évekig megfelelő állású fogak az ismétlődő feszítő hatás következtében elmozdulhatnak.

A nyulak szerzett progresszív fogbetegsége (progressive syndrome of acquired dental disease, PSADD) összetett oktanú. Kialakulásában fontos szerepet játszik a fogkopás hiánya, a függőleges irányú rágómozgások arányának növekedése, a genetikai hajlam és az állat takarmányozása (szénázás hiánya, müzli-keverékek etetése) is.

A fogkopás hiánya miatt a koronák meghosszabbodnak, ami a rágás során a fogakra nehezedő nyomás növekedését okozza. Ez hosszútávon a fogak elmozdulásához, görbüléséhez, torzulásához vezet. A rezerv korona megnyúlása miatt egyes idegek összenyomatódhatnak, ezért a nyulak a puhább takarmányokat részesítik előnyben, kevesebbet szénáznak, mely tovább rontja az állapotukat, így egy ördögi kört kialakítva.

A megváltozott erőhatások miatt az alsó fogak a nyelv irányába, a felsők a pofa nyálkahártyája felé dőlnek. A két fogíven – ahol a szemközti fogak nem érintkeznek megfelelően – csipkeképződés indul meg. A csipkék kezelés hiányában komoly nyálkahártya-sérüléseket okozhatnak a nyelven és a pofán. A zápfogak malocclusioja és túlnövése idővel a metszőfogakon is hasonló elváltozásokat vált ki.

A betegség előrehaladtával az alsó zápfogak rezerv koronái olyan mértékben túlnyúlhatnak, hogy az állkapocs alsó ívén tapintható duzzanatok, vagy akár foggyökértályogok alakulnak ki. A felső őrlőfogak túlnövése a közép fül gyulladását okozhatja, a felső metszőfogak rezerv koronája könnyelvezetési zavarokhoz vezethet. Az állat ebben az állapotában képtelen keményebb táplálék fogyasztására, és nem tudja magát megfelelően tisztítani.

A betegség végső stádiumában a fogak deformálódnak, körülöttük csontoldódás alakul ki. A csont megfelelő támasztása nélkül a fogak mozogni kezdenek, akár el is törhetnek, körülöttük tályogképződés indulhat meg.

Fogkopási rendellenességek tünetei

A túlnövő csipke miatt kialakult nyálkahártya-sérülés hirtelen, akut tüneteket okoz. Hirtelen étvágytalanság, nyálfolyás, a bélsárgolyók megfogyatkozása, vagy hiánya hívhatja fel a figyelmet a problémára. Ilyen esetekben mindig ki kell zárnunk az esetleges gastrointestinalis, vagy húgyúti betegségek lehetőségét is.

Idült esetben változatos tünetek jelentkezhetnek. Amennyiben hetek alatt folyamatosan csökken az állat testtömege, mindenképpen gondolni kell fogászati problémákra. Gyakori a visszatérő étvágytalanság, gubbasztás is. Sok nyúl abbahagyja a szénázást, de a tápot – mivel az apróbb, puhább – továbbra is fogyasztja. Abnormális fogazattal a falat megrágása is jóval nehezebb és tovább is tart, így a beteg nyulak gyakran órákig rágnak. Fájdalmas probléma esetén gyakran elkezdenek rágni, de a falatot kiforgatják a szájukból. Feltűnő lehet a vízivás fokozódása is. Idült problémáknál jóval kifejezettebb lehet a nyálzás, mely – ha hosszú ideig fennáll – a szájkörnyék, nyak bőrének macerációját, gyulladását is okozhatja. Előrehaladott fogászati elváltozásoknál a nyál gennyel keveredhet. Tisztálkodás során ezt a váladékot a mellső lábukra is kenhetik, a szőr itt nedvesebb, csapzottabb lesz.

A száj fájdalmassága miatt gyakran elmarad a lágy bélsár visszaevése, így az a végbélnyílás környékére tapadva hasmenés látszatát keltheti, takarítás hiányában bőrgyulladást okozhat.

A fogproblémák – mint minden fájdalommal járó állapot nyulak esetében – gasztrointesztinális betegségek (heveny bélleállás, vakbél-obstipáció) kialakulására hajlamosít.

A felső metszőfogak növekedési zavarai során gyakran tapasztalhatunk savós, majd gennyes könnyfolyást is. Ezen fogak rezerv koronái ugyanis nagyon közel találhatóak a könnyet a szemtől az orr felé vezető könnycsatornákhoz. A fog túlnövése során a könnycsatornák összenyomódhatnak, akár el is záródhatnak.

Nyulak fogászati kezelése

Nyulak esetében mindig megtekintjük a fogakat és a szájüreget átnézését az oltás előtti vizsgálatok, és kivizsgálások alkalmával. Éber állapotban ezt otoszkóppal tudjuk kivitelezni, mely hasznos információkat szolgáltathat a fogak állapotáról, ugyanakkor így csak a szájüreg 30-40%-a nézhető át. Kétes esetben elvégezzük a szájüreg bódításban történő vizsgálatát.

Fogkorrekció

Amennyiben vizsgálat során fogkopási, fogállási rendellenességet, csipkeképződést tapasztalunk, az észlelt problémát korrigálnunk kell. Ez jelentheti a fogak anatómiai méretre történő csiszolását, vagy súlyos esetben a fog kihúzását is. A beavatkozáshoz az állatok bódítására van szükség. Az esetleges nyálkahártya-sérülések a korrekciót követően általában hamar gyógyulnak. Mivel a fogproblémák nyulak esetében nem gyógyíthatóak, csak szinten tarthatóak, idővel, a rendellenesség súlyosságától függően a fogak növekedését ismételten korrigálnunk kell.

Rossz általános állapot esetén először stabilizáljuk őket. A kihűlt állatokat melegítjük, a kiszáradtaknak infúzióval biztosítjuk a megfelelő folyadékpótlást, az étvágytalan nyulakat pedig fecskendővel etetjük, míg maguktól nem táplálkoznak.

Fogkopási rendellenességek esetén javasoljuk a koponya 6 oldali röntgenvizsgálatát, mellyel a rezerv koronák elváltozásaira is fény derülhet. Az ilyen jellegű vizsgálatot a fogkorrekciók alkalmával, az állat bódított állapotában végezzük el.

Mivel a metszőfogak nagyon gyors ütemben növekednek, korrekciójukra akár 3-4 hetente is szükség lehet. Hosszútávon ez nem csak megterhelő az állat számára, de az elváltozás foggyökértályogok kialakulására is hajlamosíthat, így amennyiben ezekkel a fogakkal akad probléma, a metszőfogak (4 felső, 2 alsó) kihúzását javasoljuk. Mivel a fogak koptatásáért a velük szemben lévő fogak felelősek, így nem elég a problémás fogakat eltávolítani, azok antagonistáit is ki kell húznunk. Hogy megbizonyosodjunk arról, hogy eltávolításra került a fog egésze, ezeknél a beavatkozásoknál oldalirányú röntgenfelvételt készítünk a nyulak koponyájáról. Amennyiben a fogpulpa nem megfelelően kerül eltávolításra, a fogak visszanőhetnek. A műtétet követően a nyulak fecskendős etetésére lehet szükség, a lábadozás időszakára fájdalomcsillapítókkal, antibiotikummal és probiotikummal látjuk el őket.

Rólunk írták

Széchenyi 2020