Allergiás megbetegedések diagnosztikája kezelése
Bőrgyógyászati tudástár
Környezeti allergia (atópia, vagy belélegzési allergia)
A belélegzési allergia egy rendkívül gyakori megbetegedés, amelynek kialakításában genetikai és környezeti faktorok együttesen vesznek részt. A betegség során az immunrendszer a belélegzett anyagokra, ún. allergénekre fokozottan erős immunválaszt ad. Leggyakoribb allergének a házi poratkák, hámképletek, valamint különböző növényi pollenek.
Tünetek
A betegségre jellemző első tünetek leggyakrabban a kutyák 6 hónapos és 3 éves kora között jelentkeznek. Bizonyítottan hajlamosabb fajták többek között a boxer, spániel, golden retriever, shar-pei, labrador retriever, német juhászkutya, magyar vizsla, dobermann, bulldog, dalmata, West Highland white terrier és egyéb terrier fajták. A fő tünet az állat gyakori, egyre fokozódó viszketegsége, vakarózása. Sokszor az állat nyalogatja lábvégeit, combhajlatát. Kezdetben a bőr kipirosodik, göböcskék jelenhetnek meg, majd a terület gombákkal és baktériumokkal fertőződik felül, gennyes bőrgyulladást kialakítva. Sokszor a faggyútermelés túlzottan megnő, olajos tapintatot, és avas szagot adva a bőrnek. A nyalás, vakarás miatt a szőr gyakran kihullik. Kötőhártya gyulladás, és külső hallójárat gyulladás is gyakran kíséri a megbetegedést.
A macskák megbetegedése esetén a klinikai kép nagyban eltér a kutyákétól, és az egyedek között is egészen más megjelenési formákkal találkozhatunk. Sok esetben csak szimmetrikus szőrhiányt tapasztalunk a hason, máskor körülírt, kiemelkedő, szőrtelen területek jelentkeznek a test különböző részein. A betegség egy másik formájában erőteljes viszketést tapasztalunk a nyakon és a fejen, vagy testszerte pörkösödő csomók is kialakulhatnak.
A tünetek jelentkezhetnek szezonálisan (virágpor túlérzékenység esetén tavasztól-őszig), de akár az év egészében jelen lehetnek (poratka túlérzékenység).
Diagnózis
A diagnózis felállítására nem áll rendelkezésünkre célzott vizsgálat, így egyéb betegségek kizárásával következtetünk rá. Kizárásra kerülnek a fertőző kórokok (külső élősködők, baktériumok, gombák túlszaporodása) valamint a táplálékallergia. Fontos megjegyezni, hogy a belélegzési-, és a táplálékallergia sokszor együttesen fordul elő az arra hajlamos egyedekben. Mikor az allergének együttesen összeadódva elérnek egy küszöbszintet, a betegség fellángol.
Kezelés
Fontos szem előtt tartanunk, hogy a betegség gyógyíthatatlan, de megfelelő következetességgel jól kezelhető. A betegség gyógyszeres kezelésének kiválasztása során az állat tüneteinek időbeli fennállása és súlyossága alapján, valamint a gyógykezelés költségeinek figyelembevételével döntünk. Nem gyógyszeres kezelés az allergén- specifikus immunterápia, amely során azokat az allergéneket, amire az állat túlérzékenynek bizonyult (előzetes vérteszt alapján), hosszú időn keresztül növekvő mennyiségben adagoljuk. Ezáltal az immunrendszer „hozzászokik” az adott allergénhez, így csökkennek az állat tünetei.
A bőrgyógyászat több állatorvosunknak is a fő érdeklődési köre. Kiemelten foglalkozunk bőrgyógyászati betegségek diagnosztikájával, kezelésével.
Eleségallergia
Az eleségallergia a környezeti allergiához hasonlóan egy gyakran előforduló megbetegedés társállatainkban, és a két kórkép sok esetben együttesen is előfordul az érintett egyedekben. Az eleség allergia az immunrendszer kórós túlműködése bizonyos táplálék fehérjékre. Kutatások szerint a kutyák esetén a legerősebb allergének (a kóros immunreakciót kiváltó anyagok) a marhahús, tejtermékek, búza, és a csirkehús, míg macskák esetén a marhahús, hal és a csirkehús.
Tünetek
Kutyákban az első tünetek leggyakrabban 6- 12 hónapos kor között jelentkeznek (de bármely egyéb életkorban is előfordulhatnak). A betegséget gyakrabban figyelhetjük meg shar pei, boxer, bulldog, magyar vizsla, tacskó, német juhászkutya, spániel, golden és labrador retriever, valamint West Highland white terrier fajtákban. A bőrtüntetek nem különböztethetőek meg a környezeti allergia során tapasztalt elváltozásoktól (lásd környezeti allergia). Az esetek 30%-ban a bőrtüneteken kívül emésztőszervi (hányás, hasmenés) tünetekkel is találkozhatunk.
Diagnózis
A diagnózis felállításának egyetlen megbízható módja hipoallergén diéta bevezetése (eliminációs diéta). Ez egyrészről lehet házi koszt, amely során olyan fehérje forrással etetjük az állatot, amelyet korábban még nem fogyasztott (pl.: kacsa-, nyúl-, lóhús). Szénhidrátként főtt burgonyát vagy rizst adhatunk. Fontos megjegyezni, hogy otthon főzött eleséggel rendkívül nehéz olyan hosszútávú táplálást összeállítani, amellyel az állat minden szükséges tápanyaghoz hozzáfér. Ma már elérhetők olyan speciális tápok, amelyek hidrolizált eljárással kisebb egységekre „bontott”, allergiás reakciót nem kiváltó fehérjét tartalmaznak. Eliminációs diéta elvégzésére az állatorvosi gyógytápok legalkalmasabbak. A kereskedelmi forgalomban elérhető tápok összetétele sokszor nem felel meg az eliminációs diéta feltételeinek, címkéi sokszor félrevezetőek, nem tudják a hipoallergén összetételt garantálni, és ezért félrevezetik a gazdát, illetve hátráltatják a javulást.
Az eliminációs diéta hossza átlagosan 10-12 hét, amely idő alatt az állat csak a hipoallergén eleséget kaphatja. Semmilyen mennyiségben nem adhatunk jutalomfalatot, rágócsontot, fogtisztítót, ízesített tablettát stb., különben a hosszadalmas diéta értelmét veszíti. Amennyiben az eliminációs diéta pozitív eredményt hozott, a diagnózis megerősítéséhez provokációs diétát is végrehajthatunk, amely során az állat korábbi eleségét kapja rövidebb ideig. Amennyiben a tünetek visszatérnek, biztosak lehetünk benne, hogy eleségallergia okozza a kisállatunk panaszait.
Kezelés
A betegség kezelése az élethosszig tartó megfelelő diétás táplálás.
A bőrgyógyászat több állatorvosunknak is a fő érdeklődési köre. Kiemelten foglalkozunk bőrgyógyászati betegségek diagnosztikájával, kezelésével.
Bőrgyógyászati tudástár
Rólunk írták
